Már megint egy téma, aminél elcsodálkozok az emberi gondolkodás furcsaságain...

Van ugye az emberiség, ami kitalálta a jólléti társadalmat, az állatvilágban egyedülállóan. Minden más állatnál az egyes egyedeknek pont annyi joguk van bármire amit kiharcolnak maguknak, esetleg a rokonaik harcolnak ki nekik, de ennyi. Nálunk viszont nem. Nálunk mindenkinek vannak bizonyos alapjogai, ezt az alkotmányok is szokták rögzíteni, mindegyik különbözőképpen, de az emberi agyakban van erről egy nagyjából egységes kép, amely szerint általában élni igyekeznek. Viszonylag logikus, legalábbis érthető, hogy az ember ezeket a jogokat, legalábbis egy részét ki szeretné terjeszteni a kedvtelésből tartott állatokra is. Végtére is ezeket nagyrészt arra tartjuk, hogy társak legyenek a mindennapokban, lehessen nekik gügyögni, hasonlók, alkatfüggően. Kinek mi a kedvtelés. Ezeket az állatokat nagyobbrészt személynek vesszük, méghozzá gyakran emberi jellegű személynek, vagy akár gyereknek (egészen addig amíg kellemetlenné nem válnak, utána viszont sokan olyan sebességgel és brutalitással szabadulnak meg tőlük, ahogy gyerekkel sosem tennék). Ehhez képest pl a haszonállatokat ugyanezek az emberek általában teljesen személyiség nélküli húsgépeknek veszik, szóval logika kevés van a dologban, de legyen. Illogikus hozzáállás, node a szórakozás sosem volt logikus. 

A probléma (számomra) ott jön a képbe, amikor ezt a témát megmagyarázni próbálják. Logikusan. Például, hogy a csirkét megesszük, a nyuszit viszont nem, mert annak az a természetes állapota, hogy ott szökdécseljen a mezőn. A csirkének meg az, hogy megegyék. (nem kitaláció, konkrét személytől hallottam így) Erről a csirkét persze nem kérdezik meg, pedig tutibiztos vagyok benne, hogy ő is inkább  szeretne a mezőn szökdécselni... Vagy másik, számomra kevéssé racionális álláspont az, amikor egy ember elandalodva gyönyörködik a vadon élő állatokon, azok életét idillinek véve, csak azért mert az a természetben él. A halálát is annak veszi. A falusi kóbor macskák életét ugyanez a széplélek borzalmasnak tartja. A megszülető kölykök nagy része nem éri meg a felnőttkort  mert éhen hal, a maradék is gyakran beteges, bolhás, esélyesen később hal éhen, de közben legyárt egy csomó kölyköt, akik szintén nagyrészt éhen halnak. Borzalmas. Valamiért abba nem gondolnak bele, hogy pl a kisfarkasok pont ugyanúgy élnek és halnak, mint a kiscicák. A terület x farkast tud eltartani, a felesleg elpusztul, nem túl szépen, valószínűleg sok szenvedéssel és végképp nem önként, boldogan egyetértve sorsával. Macskáéknál ugyanez a helyzet, a kettő megítélése mégis ég és föld.

Kitérő ugyan, de az önműködő, elvi alapú macskaetető néniket meg végképp nem értem. Csinálják, persze, ha nekik jól esik, de a dolog mögött nem látom azt az értelmet, amit előadnak hozzá. A Homo Sapiens-ből csak a Homo-t látom. Egyszer feltettem a kérdést valakinek, hogy őszerinte ha az emberek tartósan, mondjuk évekig, évtizedekig etetnék a kóbor cicákat, akkor mi lenne a vége? Sok jóllakott kóbor cica? Azt válaszolta, igen. Kb fél órát szántam arra, hogy elmagyarázzam neki, hogy ugyan etetheti a cicákat, de erőfeszítése eredménye nem sok jóllakott cica lesz, hanem ötször annyi éhes cica. Pont annyi, amennyit a megváltozott környezet el tud tartani, mivel a macskák nem ismerik a fogamzásgátlást. Nem vagyok megszállott, én már jóval előbb kiszálltam volna a témából de az illető egy taxisofőr volt aki épp fuvarozott valahová engem és a téma befejezéséhez az autóból is ki kellett volna szállnom.

Az állatvédők már egyel előrébb vannak, ők rájöttek erre és a kóbor állatoknál is megpróbálják bevezetni a fogamzásgátlást. Ivartalanítással. Viszont értelmes magyarázatot itt sem látok, eddig még egyikük sem tudott ilyet adni.

Nekem úgy tűnik, hogy az egy viszonylag jó rendszer alapja lenne, hogyha azokat az állatokat próbálnánk így védeni, amelyeket az emberek szelídítettek meg és tettek képtelenné arra hogy a vadonban éljenek. Például a kutyák. Az a baj a dologgal, hogy ebbe nem tartoznának így bele a macskák, mivel azok élettere nem szűnt meg és nem is változtattuk meg őket (kivéve némelyiket, most nem róluk beszélek), a haszonállatok nagy része viszont beletartozik. De ez legalább egy rendszer lenne. De mondhatjuk azt is, hogy az egész legyen abszolút szubjektív, védjük és babusgatjuk például a cicákat meg a kutyusokat, másokat meg nem mert nem és kész. Ez is oké lenne nekem, csak ne költsünk hozzá agyhalott magyarázatokat. Az egész bandában még a legértelmesebbnek azok tűnnek nekem, akik következetesen nem esznek állatot egyáltalán. Meghúztak egy vonalat maguknak, nemet mondtak a saját természetükre és ezt be is tartják. Nem akarnak szenvedést okozni. Sosem élnék így, de ez lagalább rendszer, méghozzá olyan ami nem képmutató.

Magam részéről próbálok nem szenvedést okozni, hazacipelek minden kóbor állatot, vagy minimum megetetem őket. Természetesen személynek is veszem őket és nem csak azt amelyiket hazaviszem. Nem csinálok köré rendszert hanem azt mondom hogy azért teszem mert csak, ettől érzem jól magam és kész. Önző geci vagyok. Igyekszem alacsonyrendű állatot enni (nehéz mert nálunk nincs tenger emiatt drága a rák), vagy legalábbis nagy állat húsát eszem, mert abból kevesebbet kell megölni egy kajáláshoz. Egy csirke két kajálás, egy marha kétszáz, nem mindegy. De ez is szubjektív és hobbi, pláne hogy közben viszonylag sok húst eszek. Ha az egész világon  bevezetnék hogy a gerinces állatoknak jogaik vannak ezért nem esszük őket és fenntartjuk az élőhelyeiket, nekem az is oké lenne, de magamtól nem tudnék így élni, lusta vagyok.

Viszont közben is próbálom felfogni az emberi gondolkodás hogyanját. És folyton arra jutok, hogy az ember minden, csak nem értelmes és felsőbbrendű. Oké, relatív értelmes, de az amit sokan neki tulajdonítanak, a felsőbbrendű értelem, az ösztönök helyett gondolkodásvezérelt cselekvés, az egyáltalán nem sajátja. Ahogy látom, sokkal inkább úgy néz ki a helyzet, hogy van egy ösztön, egy késztetés hogy valamit csináljon, az értelem pedig ennek a megvalósításában segédkezik és ehhez gyártja az ideológiát. Nem pedig fordítva. És ami legcikibb, hogy ezt még magának sem képes bevallani... Szerintem még kell egy pár millió év ahhoz, hogy Sapiens legyen a Homo-ból.